�szak-Thaif�ld�n a "zsir�fnyak�akat" mindenki ismeri. F�lezren alig lehetnek �s csak f�lig l�teznek hivatalosan, de h�rnev�k felett m�ris k�t orsz�g huzakodik.

Ismerts�g�k ellen�re a Thaif�ld �s Burma hegyes-v�lgyes hat�r�n megrekedt zsir�fnyak�ak val�di nev�t kevesen tudj�k. "Long-neck Karen" - hirdetik a hossz�nyak�ak falvaiba vezet� f�ld�t ment�n a h�zilag bark�csolt, k�zzel festett turisztikai t�bl�k. Hoszsz�nyak�: ezt jelenti a hozz��rt�bb k�r�kben haszn�latos padaung (padong) sz� is san nyelven. Mostan�ban val�ban �gy t�nik, hogy a karen n�pcsoportba tartoz� kakaungok (kariangok) l�tez�s�t semmi m�s nem indokolja, mint a falu h�lgyeinek r�zspir�llal megny�jtott nyaka.

Egyetlen k�zismert jellegzetess�g�ket m�g nagyobb nemzetk�zi hom�ly fedi, mint a nev�ket. A t�vhittel szemben a hagyom�ny�rz� kakaung n�k nyak�t (�s karj�t, l�b�t) r�ztekercsek d�sz�tik, nem k�l�n�ll� gy�r�k, mint a d�l-afrikai ndebele n�pcsoportn�l. Rem�lhet�leg az sem okoz csal�d�st senkinek, hogy a hossz� nyak csup�n "�rz�ki csal�d�s", ahogy a kakaungok csontszerkezet�t f�l �vig kutat� belga orvos, Johan van Roekeghem jellemezte a l�tv�nyt. R�ntgenfelv�telein j�l l�that�, hogy a r�zspir�l nem ny�jtja meg a nyakcsigoly�kat, csup�n 45 fokban lefel� hajl�tja a visel�je bord�j�t - �gy t�nik el� a hatty�nyak.

A nyaktekercs felhelyez�s�t �s k�s�bbi cser�j�t massz�zs �s alapos f�rdet�s k�s�ri. Ez egy bonyolult, intim szertart�s, ahol a hagyom�ny szerint nincs hely�k a f�rfiaknak.

A nyaktekercs felhelyez�s�t �s k�s�bbi cser�j�t massz�zs �s alapos f�rdet�s k�s�ri. Ez egy bonyolult, intim szertart�s, ahol a hagyom�ny szerint nincs hely�k a f�riaknak. A rendszeres pihentet�skor mez�tlenn� v�l� hatyty�nyakat a sz�gyell�s kakaung l�nyok kend�vel takarj�k el a cs�p�s hegyi leveg� �s a f�rfiszem el�l. A r�zspir�l lev�tele ut�n a mozg�kony bord�k �s a lepr�selt nyakizmok id�vel visszarendez�dnek, b�r ezt kev�s hatty�nyak� n� tapasztalja meg. "A torz�t�snak nincs sz�mottev� eg�szs�gk�ros�t� k�vetkezm�nye" - �llap�tja meg kutat�sai alapj�n van Roekeghem. Annyi k�ts�gtelen, hogy a spir�l lev�tele sosem min�s�lt "hal�los b�ntet�s"-nek, ahogy h�t �ve egy nagy nemzetk�zi h�r�gyn�ks�g tud�s�totta a k�zv�lem�nyt.

A kariang nyaktekercs eredete m�r menthetetlen hom�lyba v�sz - ki a tigrisharap�s elleni v�delemre gyanakszik, ki a sz�nd�kos elcs�f�t�sra a rabszolg�k ut�n porty�z� burmaiakkal szemben. Az �rintettek t�bbnyire egyszer� v�laszt adnak: "ez a szok�s". Egy biztos, a Mong�lia ter�let�r�l sz�rmaz� kis n�p a kusza d�lkelet-�zsiai n�pv�ndorl�sban is sikeresen meg�rizte az identit�s�t. Az eg�sz kontinensen nincs hozz�juk hasonl�. H�la a hatty�nyaknak, a kakaungok egy r�sze ma havi 60-70 doll�rt is megkeres a puszta l�tez�s�vel. Ennyi�rt sok burmai �s laoszi b�rmilyen munk�t elv�llalna Thaif�ld�n, ak�r illeg�lisan. Az arany�letnek egyetlen �ra van: a szabads�g.

Ma Ja az egyik legn�pszer�bb fot�alany, a k�peslapok szt�rja 80 doll�rnak megfelel�, kem�ny thai bathot keres havonta az �ld�g�l�sb�l �s a nagycsal�di v�llalkoz�sban el��ll�tott k�zm�vesterm�kek elad�s�b�l. �szak-Thaif�ld�n fel�p�tett faluj�ba naponta sz�z�val �rkeznek a turist�k belf�ldr�l, Jap�nb�l, Amerik�b�l �s Eur�p�b�l, hogy egym�s feje f�l� tartott zsebf�nyk�pez�g�peikkel lekapj�k a bambuszkunyh�ik terasz�n varrogat�-sz�v�get�, ny�jtott nyak� furcsas�gokat. A k�peslapmosoly azonban ink�bb zavart t�kr�z, mint boldogs�got.

"Minden nap ugyanolyan" - mondja Yao, az �szak-thaif�ldi Mae Hong Son megy�ben fel�ll�tott h�rom hossz�nyak� l�tv�nyfalu k�z�tt a legkisebbik, Nam Piang Din le�nya. "Nem csin�lunk semmit" - teszi hozz�, �s r�bigygyeszti a sz�j�t az �lla alatt kisz�lesed� r�ztekercsre. Tizenhat �ves l�t�re Yao thaiul, angolul �s jap�nul is meg�rteti mag�t, iskol�ba j�rni azonban egyel�re semmi es�lye. "�n tartom el a csal�domat" - mondja n�gy kistestv�r�nek gy�r�j�ben, majd r�gni kezdi r�vid k�rmeir�l a megmaradt piros lakkot.

A hagyom�ny szerint a teliholdkor sz�letett kakaung n�k kapnak nyakspir�lt �t-hat �ves korukban. Yao nem teliholdkor l�tott napvil�got, nyolc�ves kor�ban helyezt�k r� a test�kszert, amihez sz�lei ragaszkodnak jobban. R�ztekercset a h�rom kakaung faluban �jabban szinte minden l�nygyermek nyak�n l�tni, ak�r teliholdkor sz�lettek, ak�r nem. Sz�leikben �s nagysz�leikben, akik az �henhal�s el�l menek�tett�k 4-12 gyermekes csal�djukat a hat�r t�loldal�ra, m�ig elevenen �l a teljhatalm� burmai katonas�g kegyetlenked�se. Amikor fiatal l�nygyermekeik �s unok�ik fej�t a f�nyk�pez�g�pek lencs�i el� csavarj�k, a t�l�l�s �szt�ne hajtja �ket. "A vil�gban olyan gyorsan v�ltozik minden - s�hajt fel Yao -, j� lenne l�tni."

Az elm�lt lassan h�sz �vben Burm�b�l sok t�zezer menek�lt telepedett le �szak-Thaif�ld�n, a thai hat�s�gok hallgat�lagos enged�ly�vel. A kakaungokhoz hasonl�an Thaif�ld �szaki megy�iben leltek otthonra a fegyveres konfliktus el�l �tsz�k�tt karenek, sanok, monok, �s itt szervez�dnek a burmai demokr�cia forradalm�rai is, �l�k�n az emigr�ns burmai ellenz�kkel. Thaif�ld a t�rt�nelm�ben megszokott t�vols�gtart�ssal fogadta be a menek�lteket, gyakorlatilag egy �l� pufferz�n�t kialak�tva a nagyr�szt ellen�rizetlen �s �lland�an par�zsl� �szaki hat�rvonal ment�n. A felder�tett illeg�lis bev�ndorl�k legf�ljebb egy korl�tozott st�tust igazol� pap�rt kapnak, amellyel az �szaki megy�k behat�rolt ter�letein bel�l mozoghatnak. (A burmai ellen�ll�s aktivist�i hivatalosan nem l�tez� szem�lyek, a thaif�ldi katonas�g �s rend�rs�g fel�gyelete alatt.)

A hatty�nyak ebben a helyzetben kiv�teles tulajdons�gnak sz�m�t. Els�sorban az�rt, mert komoly gazdas�gi hasznot hajt. Mae Hong Son megye h�rom padaung turistafalva k�z�l kett�be k�lf�ldieknek 250 bath (1300 forint) a bel�p�, a csak foly�n megk�zel�thet� Piang Dinbe pedig ennek k�tszeres�be ker�l egy cs�nakfuvar. A h�romsz�z nyaktekercses h�lgy naponta f�id�nyben k�tmilli� forintnak megfelel� bev�telt hoz csak a bel�p�d�jakb�l. Ebb�l a rendfenntart� er�k �s a helyi vezet�s mellett jut a falvak fejleszt�s�re is, b�r orvosi rendel�, iskola vagy aszfalt�t egyik faluban sincs. A legnagyobb kakaung falu, Ban Na Soi m�g�tt megb�v� h�romezres l�leksz�m� karen menek�ltt�borban seg�lyszolg�latok osztj�k az �telt, �s ide m�r a turist�k sem jutnak el.

1998-ban a demokratikus Burma angol nyelv� magazinja, az Irrawaddy h�rt adott egy mer�sz thai v�llalkoz�r�l, aki egy falunyi �tcsemp�szett hossz�nyak�val skanzent nyitott az �szaki Chiang Mai megy�ben. A thai rend�rs�g bevonult a kirakatfaluba, �s lefoglalta a hossz�nyak�akat, akiket k�s�bb megl�v� menek�ltt�borokba helyeztek �t, k�zt�k Mae Hong Son h�rom turistafaluj�ba. Az Irrawaddy k�s�bb besz�molt arr�l is, hogy az �llamilag ellen�rz�tt turistafalvakb�l befoly� �sszegen a thai korm�nyhoz k�zel �ll� v�llalkoz�k, az ad�szed�k, s�t, a burmai ellen�ll�s is osztozik.

Thaif�ld sz�m�ra a majdani demokratikus Burma hossz� t�v� befektet�s, ahol b�v�teni tudja kereskedelmi kapcsolatait. A v�ltoz�sokig szemet huny a f�ldj�n mened�ket tal�lt burmaiak felett. "Egyel�re nincs kedv�nk hazamenni" - mondja Yaam, Yao unokan�v�re Piang Din faluban. Am�g a burmai szabads�g szimb�luma, a Nobel-b�ked�jas Aung San Suu Kyi �js�g�r�n� haz�j�ban a b�rt�n �s a h�zi �rizet k�z�tt ing�zik, az emigr�nsok Thaif�ld�n maradnak. Minden�ron.

Burma legut�bb m�g ink�bb elv�gta mag�t a szomsz�dait�l, amikor utalt r�, hogy kiv�lna a kelet-�zsiai orsz�gokat t�m�r�t� ASEAN k�z�s piaci szervezetb�l. Alig egy �ve m�g kongreszszusi helysz�nk�nt jelentkezett a szervezetn�l Rangoon - igaz, az�ta a korm�ny m�r �thelyezte sz�khely�t a turbulens �szaki orsz�gr�szbe. A burmai rezsim kaotikus kapkod�sa k�zepette most �jabb konfliktust gerjeszt a szomsz�dj�val. Thaif�ld �s Burma huzakod�s�nak a t�tje ez�ttal a hossz�nyak�ak falvai.

A kakaungok, a f�ggetlen Karenni �llam egykori b�szke n�pe, akiknek �sei �tkeltek f�l �zsi�n, hogy b�k�s �s egyszer� �let�ket �lhess�k, ma akaratuk ellen�re j�vedelmez� �zletet hoznak a tulajdonosaiknak. Thaif�ld igyekszik kihaszn�lni az �l�be potytyant kincset, �s a hossz�nyak�ak �jabban az Amazing Thailand nagy �v� turisztikai kamp�ny rekl�mfilmjein �s poszterein is felt�nnek. Mae Hong Son megyei b�rt�n�ben pedig hossz� nyak� kulcstart�kat �s ruhafogasokat gy�rtanak az el�t�ltek.