Az orsz�g katonai vezet�se 1988 szeptembere �ta van hatalmon. Nem engedte, hogy a kor�bban demokratikusan v�lasztott korm�ny vegye �t a hatalmat �s beb�rt�n�zte az az�ta Nobel b�ked�jas demokratikus vezet�t, Aung San Suu Kyi-t. Mindez az orsz�g nemzetk�zi elszigetel�d�s�hez vezetett. Myanmar most a d�lkelet-�zsiai orsz�gokkal pr�b�l gazdas�gi kapcsolatokat ki�p�teni, akik ink�bb a "konstrukt�v megk�zel�t�st" v�lasztj�k a szankci�k helyett. Ek�zben t�zsz�netet siker�lt k�tnie kilenc, korm�nyellenes l�zad� csoporttal, a Karen gerill�kat gyakorlatilag megsemmis�tett�k, �s a drogb�r�val, Khun Sa-val is lecsendesedni l�tszanak az �sszet�z�sek.

�ghajlat

Burma a tr�pusi monszun�vezethez tartozik. A d�lnyugati monszun es�s id�szaka m�jus k�zep�t�l okt�ber k�zep�ig, a h�v�sebb, sz�raz id�szak decembert�l m�rciusig tart. Ezek k�z�tt k�t r�vid id�tartam� forr� �tmeneti id�szak van - �prilis-m�jusban �s okt�ber-novemberben. A Shan-fenns�k nyugati perem�n 2000 mm, a k�zponti s�ks�gon csak 400-1000mm csapad�k hullik �vente. A havi �tlagh�m�rs�klet �vszakonk�nti elt�r�se Mandalayban nagyobb (�prilisban 32 fok, janu�rban 20,5 fok), mint a tengerparthoz k�zeli Rangoonban (�prilisban 30,5 fok, janu�rban 25 fok)

N�v�ny �s �llatvil�g

Az �szaki hegyekben �s a tengerparti s�vban a tr�pusi es�erd�k �s monszunerd�k n�nek, ezekben sok bambuszt tal�lhatnak a turist�k. A Shan-fenns�kra jellemz� a feny� �s az �r�kz�ld t�lgy, a k�zponti s�ks�gra a sz�razerd� �s a t�sk�s szavanna, az Irrawaddy delt�j�ra a mangrove. Els�sorban ezeken a ter�leteken sok a krokodil �s a k�gy�, elterjedt az elef�nt, a tigris, a leop�rd, a majom �s az orrszarv�.

Kult�ra

A kult�r�ban k�zponti szerepet t�lt be a buddhizmus. Burma t�rt�nelm�nek els� �vsz�zadaiban a monok ismertett�k meg az indiai kult�r�val, valamint a hinduizmus �s a buddhizmus tanaival a szomsz�dos n�pcsoportokat. A III.-IX. sz�zadb�l sz�rmaz� �p�t�szeti eml�kek egy�rtelm�en indiai hat�sr�l tan�skodnak. A sztup�kat �s a templomokat gyakran fallal vett�k k�r�l.
A Pagan Birodalom XII. sz.i sz�thull�sa ut�n a m�v�szetek is elsorvadtak. Renesz�nszuk csak a l6. sz�zad folyam�n k�vetkezett be. Av�ban, Amarapur�ban �s Mandalayban, - a h�rom kir�lyi sz�kv�rosban - sok k�- �s fah�z �p�lt. Az aranym�ves munk�k �s az elef�ntcsonttal, t�k�r�veggel berakott, aranyozott fafaragv�nyok tan�skodnak arr�l, hogy a burmaiak ma is mesterei a k�zm�vess�gnek.

A f�v�ros

Yangunban (Rangunban) n�gymilli�an �lnek. A v�rost �nt�z�csatorn�kkal �tsz�tt rizsf�ldek, tavak �s foly��gak veszik k�r�l. Annyi itt a park, a fa �s a csatorna, hogy n�hol a nagyv�ros is a dzsungel r�sz�nek t�nik. Est�nk�nt az utc�k megtelnek �rusokkal, akik l�tszatra finom �teleket �s szivarokat k�n�lnak a s�t�l�knak. A burmai �telek alapja a rizs, amelyet nyers z�lds�ggel �s erjesztett r�kpaszt�val �zes�tenek, majd az eg�szet curryvel f�szerezik. Ezt azt�n le lehet �bl�teni cukorn�dsziruppal, de n�pszer� a narancsp�linka �s a licsib�l k�sz�lt bor is. A helyiek kedvelt itala az �gynevezett dzsungellik�r, ami olyan er�s, hogy a lehelet�nk l�ngra lobban t�le.
Rangun �zleti negyede a gyarmati vil�got id�zi. A volt brit hivatalnokok �s az indiai �zletemberek kertes vill�i sorakoznak az utc�kon, �s itt vannak a k�lk�pviseletek is. Nem messze innen, m�r az �j v�rosr�szben tal�lhat� a vil�g egyik legnagyobb pagod�ja, a Sve Dagon. Az aranyozott �p�let csaknem sz�z m�ter magas, a szent�lyhez hetvenk�t kisebb templom �s t�bb gy�ny�r� kolostor kapcsol�dik. Ezekben az �p�letekben sz�mtalan Buddha-�br�zol�st l�thatunk. A Sve Dagon tetej�n t�bb ezer arany- �s ez�stcsengetty�t helyeztek el, amelyek mindig sz�lnak a sz�lben.

Mandalay

Ez a ny�zsg� kultur�lis k�zpont a legburmaibb, myanmari v�ros. Ez volt az utols� f�v�ros a brit hatalom�tv�tel el�tt, �s ez az orsz�g m�sodik legnagyobb v�rosa. A legfontosabb l�tnival�k a Shwenandaw Kyaung palota, a Mandalay hegy csigal�pcs�ivel, templomaival �s gy�ny�r� panor�m�jval, valamint az �si Rakhine Buddha szobor Mahamuni Paya-n�l. Mandalay m�sik jellegzetes von�sa a ny�zsg� piac, ahova eg�sz fels� Myanmarb�l �rkeznek �rusok k�zm�ves term�kekkel. A k�zelben van a n�gy sivatagi v�ros, Amarapura, Sagaing, Ava �s Mingun. Nemcsak ez�rt �rdemes ide ell�togatni, mert csod�latos l�tnival�kat tal�lunk benn�k, hanem m�r maga az odavezet� �t is nagyon izgalmas.

K�zleked�s

Az �th�l�zat minõs�ge meglehetõsen rossz. Infrastrukt�r�ja fejletlen. A g�pj�rmûvek jobbkorm�nyosak �s jobboldali k�zleked�s van �rv�nyben!

Gasztron�mia:

Az utcai �rusokn�l k�nnyebben tal�lunk eredeti burmai �teleket, mint az �ttermekben, ahol a k�nai �s a jap�n konyha domin�l. A burmai men� alapja a rizs. Ehhez sokf�le curry-s nyers z�lds�g k�z�l v�laszthatunk felt�tet, csaknem mindent ngapi-val, sz�r�tott, erjesztett r�kpaszt�val �zes�tenek. Az �nyenc teakedvel�k kipr�b�lhatj�k az er�s, igencsak �des �s tal�n t�lzottan tejes burmai te�t. Term�szetesen, a "hagyom�nyos" te�k kedvel�i is tal�lnak kedv�kre val�t, csakhogy ez a "szel�debb" teat�pus m�r nem tipikusan burmai tal�lm�ny ( k�nai tea �ltal�ban ). A cukorn�d szirup nagyon n�pszer� utcai ital, az alkoholok k�z�tt pedig a narancs p�linka, a licsi bor, a feh�r lik�r �s a dzsungel lik�r domin�lnak.

Diplom�ciai kapcsolatok

Burma �s Magyarorsz�g 1956. m�rcius 6-�n l�tes�tett nagyk�veti szint� diplom�ciai kapcsolatot egym�ssal. Rangoonban 1980-ig m�k�d�tt magyar nagyk�vets�g, ideiglenes �gyviv� vezet�s�vel. Nagyk�vetet kor�bban �j-Delhib�l, jelenleg Bangkokb�l akkredit�lunk. Myanmar budapesti k�pviselet�t kor�bban pr�gai, annak bez�r�sa �ta moszkvai nagyk�vets�ge l�tja el.
Az 1988. szeptemberi katonai hatalom�tv�tel �ta kapcsolataink gyakorlatilag sz�netelnek.

�lt�zk�d�s

Buddhista orsz�gr�l l�v�n sz�, a szent�lyek ter�let�re tilos fedetlen v�llal, r�vidnadr�gban, cipõben, zokniban, harisny�ban stb. bel�pni, kiz�r�lag mez�tl�b!!!

Eg�szs�g

Nincs k�telezõ v�dõolt�s. Aj�nlott olt�sokkal kapcsolatos inform�ci�k: �NTSZ tel.: 476-1364. A csapv�z nem ihat�. Palackozott �sv�nyv�z minden�tt kaphat� (1liter kb. 100-150 Kyatba ker�l)

Burma - �zsia

Ter�let: 671 522 km2
N�pess�g: 45 000 000 f�
Vall�sok: 87% buddhista, 5% kereszt�ny, 4% muszlim
�llamforma: k�zt�rsas�g
F�v�ros: Yangon (Rangoon)
Hivatalos nyelv: burmai, Besz�lt nyelvek: burmai, angol
P�nznem: 1 kyat=100 pya, 1 USD= kb. 850 Kyat. Bankk�rty�k haszn�lata nagy sz�llod�k kiv�tel�vel nem lehets�ges. A p�nzv�lt�s is itt javasolt (amerikai doll�rt v�ltj�k, eur�t �ltal�ban nem).
Id�z�na: CET +5,5 �ra (GMT +6,5 �ra)(Magyarorsz�ghoz k�pest + 5,5�ra)
�ramforr�s: 220V, 50Hz
Magyar K�vets�g:
Magyar k�lk�pviselet: nincs. A legk�zelebbi magyar k�lk�pviselet Thaif�ld�n, Bangkokban tal�lhat�. Bangkok, 10110 President Park Condominiums 20Floor, Oak Tower 95, Sukhumvit Soi 24,
Sukhumvit Road, Phrakanong Tel: 66-2-661-1151. Fax. 66-2-661-1153 Szab� Andr
V�zum: sz�ks�ges, (maximum 28 napos) sz�ks�ges, az �tlev�lnek a hazautaz�st�l sz�m�tott 6 h�napig m�g �rv�nyesnek kell lennie
�tlev�l: sz�ks�ges
Orsz�gh�v�sz�m: Burma nemzetk�zi elõh�v�sz�ma: 95. A mobiltelefonok nem mûk�dnek Burma eg�sz ter�let�n.
Telefon�lni �ltal�ban csak sz�llod�kb�l lehet, a tarifa meglehetõsen magas: 1perc kb. 5-6 USD
Internet: nagyobb sz�llod�kban �ltal�ban van Internet hozz�f�r�s, (30perc kb. 1-2USD).