Keleti eredetû cick. Az õsi legenda szerint ez a fajta egy kk szemû istennõtõl, Cun Kiang Szetõl szrmazik. Egyszer valamikor rgen ugyanis haramik tmadtak meg egy õsi burmai kolostort, s a nagy kavarodsban a szerzetesek macskja az istennõ szobra elõtt termett: "bundja bearanyozdott, szeme az istennõ szemnek kkjt vette fel, mancsai pedig kifehredtek". Isteni csoda trtnt! A kolostor sszes macskja "szent sznekben" kezdett pompzni, s a csodtl felbuzdult szerzeteseknek sikerlt visszaszortani a haramikat. Rges-rgen Burmban kizrlag csupn a gazdagok - s a kolostorok - tartottk, s szent llatknt tiszteltk. Minden egyes cicnak kln "szolgja" volt, akit bizony szigoran megbntettek, ha nem gondozta kellõ szakrtelemmel s szeretettel az llatot. Nos, lehet, hogy mindez csupn legenda, a valsg viszont az, hogy a burma eredete meglehetõsen vitatott. Igaz, hogy rgi, XV. szzadbl val thaifldi knyvekben olyan utalsokra, illetve brzolsokra bukkantak, amelyek a burma macskra hasonltanak, mgsem llthatjuk egyrtelmûen, hogy a fajta teljes egszben onnan szrmazik. Az trtnt ugyanis, hogy 1930-ban egy Wong Mau nevû barna keleti nõstny kerlt az Egyeslt llamokba Burmbl, amelyet azutn - jobb hjn! - szimi kandrral proztattak. gy szletett meg a burma macska - Amerikban! Idelis kedvenc. Hvei szerint rtelmesebb, mint sok ms fajta. Rendkvli mdon ktõdik az emberhez. Humoros, vidm, aktv cica. Elfogult tenysztõi szerint, ha valaki olyan macskra vgyik, amelyik a vilg vgre is elksri - akkor felttlenl burma macskt vlasszon. Teste erõs s izmos; jval slyosabb, mint amilyennek ltszik. Barna, kk, csokoldsznû, lila, vrs, barna-teknõc, csokold-teknõc s lila-teknõc vltozatban tenysztik.
|